A rátétes szűrkészítés  XIX. század végén a varrógép megjelenésével vált népszerűvé és elterjedtté, mert ezzel az új technikával a szűrkészítés idejét lerövidítették. Az 1870-es évektől Nagyvárad térségéből kiindulva a szűrök díszítéseként jelent meg a rátétes vagy applikált díszítési technika.  Az ilyen formán olcsóbbá váló szűrök hamar közkedveltek lettek, és szinte kiszorították a hímzett szűröket az 1920-as évekre. Hajdú-Bihar megyében elsősorban Berettyóújfaluban, Derecskén, Debrecenben, Nagylétán és Hajdúböszörményben készítettek rátétes díszű szűröket, de dolgoztak mesterei Sarkadon és Zsákán is.
A derecskei szűrrátét legfőbb jellegzetessége az, hogy a mesterek a díszítendő felület minden apró részletét ékszerszerű művességgel igyekeztek kidolgozni, a legkisebb helyet is megtöltötték cakkosra vagdalt mintával úgy, hogy azok szabályos kompozíciós rendet alkottak. Legkedveltebb motívumuk a csipkézett szélű szegfű. A szegfűk közötti teret különböző formájú levelek töltik ki. Ritkábban rozettaformát és címermotívumot is alkalmaztak.
A szűrkészítés applikációs technikája annak köszönhette a fennmaradását, hogy a mesterek már az 1920-30-as évektől sikeresen megtalálták annak továbbélési formáit elsősorban lakástextíliákon és viseletdarabokon. 
 A XIX.-XX. században kiváló mesterek dolgoztak Derecskén. Közülük is kiemelkedik az Erdei szűr-szabó, szűrrátétes dinasztia. A család utolsó mesterei Erdei Lajos 1965-ben, Erdei Piroska 1967-ben kapta meg a Népművészet Mestere címet, ami a szakma legmagasabb elismerése. Tőlük tanulta meg a mesterséget és adja tovább tanítványainak Sárközi Béláné tanítónő, népi iparművész és Ők adtak késztetést Porkoláb Ferencnek és feleségének is a szakma elsajátításához, a hagyományok továbbviteléhez. Porkoláb Ferenc 2014-ben ugyancsak megkapta a Népművészet Mestere címet.
Örvendetes, hogy a kiváló mestereknek köszönhetően a nagy múltú derecskei szűrrátét készítésnek a településen folyamatosan vannak művelői a fiatalok körében is és vannak, akik - Arany Éva és Marczin Vanda - már szép eredményekkel is büszkélkedhetnek.

A Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 16/2014. (VI. 18.) MÉBH sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a derecskei rátétes szűrt és szűrrátétest.

Irodalom:
Déri Múzeum, Debrecen
DM V. 2007.3.7. díszpárna
89.10.5.1. terítő
89.10.6.1. terítő
89.10.7.1. terítő
89.10.8.1. párna
63.5.1. párna
Népi Iparművészeti Tanács Gyűjtemény, Kecskemét
Élő Népművészet Hajdú –Bihar megyében I. A Népművészet Mesterei Debrecen, 2002.
V. Szathmári Ibolya: 13-16.25-28. l.
Domanovszky György – Varga Marianna: Mai Magyar Népi Iparművészet Budapest, 1983.
Portré foto: 242.l., tárgyfotó: 100.l.

Források:
http://www.studiolum.com/nm/index.htm
http://nemzetiparkitermek.hu/?module=cTradeMarkClient&c=tmOwnerPage&id=47
http://biharmegye.ro/node/4908
http://www.dehir.hu/hajdu-bihar/olyan-ez-mint-a-biciklizes/2010/11/21/
http://www.bmne.hu/dokumentumok/2014/xiv_textiles_konferencia_dijazottjai.pdf
http://www.biharigaleria.hu/Alkotasok/Sarkozi%20Belane2.htm
http://www.dehir.hu/hajdu-bihar/eletre-kelt-nepmuveszet/2011/05/21/
http://www.dmvkk-derecske.hu/index.php/szakkorok-tematikaja/114-szrratetes-szakkoer
http://www.hbmo.hu/CPage.aspx?key=472
http://www.derecske.hu/nyomtathato.php?cikk=2583


⇦ VISSZA