A bicska olyan használati eszköz, ami különösen megbecsült, mindennapi társa volt a régebbi korok emberének, de ma is sokan használják, szeretik. Debrecenben 1674-ben alakult meg a Késcsináló Céh közel húsz mesterrel és 1873-ban már 33 késkészítő tevékenykedett a városban. Ezidőben alakulhatott ki a két jellemzően debreceni bicskatípus: a farvillás és a páros kés. A technikai és esztétikai jellemzőit tekintve különbözik a többitől a debreceni farvillás és páros bicska.
A korábbi történelmi korokban is találhatók példák az összeépíthető kés-villa kombinációra. Ez a bicskatípus azonban a Debrecen környéki nép - és iparművészet jegyeit viseli magán. Fénykora és készítése a neves Némethy késes dinasztiához köthető a XIX. század második és a XX. század első felében.

A Debreceni Értéktár Bizottság (46/2014. (03.06.) sz. határozatával felvette a helyi értéktárba a debreceni farvillás és páros bicskát. 

SZAKIRODALOM
Debreceni Késes Céh jegyzőkönyvei 0674-1870. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár
Dr. Ecsedi István: A Hortobágy-puszta és élete. Debrecen Szabad Királyi Város Könyvnyomda Vállalata Debrecen, 1914.
Kocsis Ferenc: A késkészítés történetének rövid áttekintése. In: Fazekas József főszerkesztő: Késműves - A kézzel készített kések lapja 2005. IV. negyedév, 1. évf. 2. szám 28-30. Kiadja: Rock &Garden Bt.
Simándi László: „Páros kiskés a zsebemben, de élles” – debreceni és egyéb magyar bicskafajták DENIA 3896 (kézirat)

KOCSIS FERENC

⇦ VISSZA