A mézeskalácsosság nagy múltú s európai gyökerekkel rendelkező céhes ipar volt. Debrecenben az 1700-as évek elejétől tudunk a céh létezéséről. A debreceni mézeskalácsosok a mézestészta megformálásához jellegzetes mézeskalács ütőfákat használtak., ezek faragása korábban hozzátartozott a mesterséghez. A régi ütőfák korábbi századok formakultúrájáról, faragótechnikájáról hoznak üzenetet. A legkedveltebb a kerek tányér forma volt, de sok szívet, babát és huszárt is sütöttek. Később ugyanezeket az alapformákat színes, „ejzolt” díszítéssel látták el.
BUGLYÓ ILONA |
KATONÁNÉ KALMÁR TERÉZIA |
LÓCZINÉ GŐDÉNY JUDIT |
RADICS LÁSZLÓ |
RADICS ZOLTÁN |