Kézműves Alapítvány - A hagyomány szolgálatában

DEBRECENI NÉPI KÉZMŰVES ÉRTÉKTÁR HAJDÚ-BIHAR MEGYEI NÉPI KÉZMŰVES ÉRTÉKTÁR

NÉPI KÉZMŰVES ÉRTÉKEK - ÉRTÉKTÁRAK

A Kézműves Alapítvány weblapja a népi kézműves értékeink megismertetését, a hagyományos mesterségek iránti érdeklődés felkeltését szolgálja és segíti ezen értékek átörökítését.
Alábbiakban külön-külön mutatjuk be a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei értéktárakba már felvett népi kézműves értékeket és hasznos információkat nyújtunk a települések értékfeltáró munkájához is.
TOVÁBB ⇨

DEBRECENI NŐI KISBUNDA HÍMZÉSMINTÁJA

A debreceni kisbundák hímzés díszítménye - összehasonlítva a többi kisbunda hímzéssel - mind motívumrendszerében, mind mintaszerkesztésében egy archaikusabb hímzéstípust képvisel. A Debreceni Értéktár Bizottság 43/2014. (01.29) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 22/2014. (VI. 18.) MÉBH sz. határozatával a megyei értéktárba vette fel a debreceni női kisbunda hímzésmintáját.
TOVÁBB ⇨

DEBRECENI CIFRASZŰR

A szűr a magyar ember, de különösen a pásztorok legősibb, igen csínos, felső ruhája volt. A szűr alapanyagát, a posztót a csapók, szabását, varrását pedig a szűrszabók végezték. A csapómesterség központja, már a XIV. században Debrecen volt. A Debreceni Értéktár Bizottság 11/2014. (01.29.) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 10/2014. (03.04.) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a debreceni cifraszűrt.
TOVÁBB ⇨

DEBRECENI GUBA

Egyike a legnagyobb múlttal és hírnévvel rendelkező kézműves mesterségeknek. Debrecenben az 1830-as években több mint 300 mester volt. A Debreceni Értéktár Bizottság 12/2014. (01.29.)sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 11/2014. (03.04.)sz. határozatával a megyei értéktárba vette fel a debreceni gubát.
TOVÁBB ⇨

DEBRECENI GYÖNGYÖS-BOGLÁROS PÁRTA

A párta a magyar női viseletek legékesebb, kifejezetten díszítő funkciót ellátó fejfedője. A debreceni gyöngyös-bogáros párta szépségével, különlegességével kiemelkedett az Alföldön hordott párták közül.
A Debreceni Értéktár Bizottság 13/2014. (01.29.) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 9/2014. (03.04.) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a debreceni gyöngyös-bogláros pártát.
TOVÁBB ⇨

DEBRECENI CSIKÓBŐRÖS KULACS

A csikóbőrös kulacskészítés Debrecenben már több száz éves múltra tekint vissza.A debreceni csikóbőrös kulacs elkészítése különleges szakmai ismereteket igényel.
A Debreceni Értéktár Bizottság 52/2014. (03.06) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 11/2014. (06.18.) sz. határozatával a megyei értéktárba vette fel a csikóbőrös kulacsot.
TOVÁBB ⇨

DEBRECENI KERÁMIA

Debrecent, a Kárpát-medence egyik jelentős fazekas központjaként tartják számon, melynek évszázadokon át stílusmeghatározó szerepe volt. A debreceni fazekasság az ún. közép-tiszai stíluscsoportba tartozik.
A Debreceni Értéktár Bizottság 13/2014. (01.29.) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 6/2014. (03.04.) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a debreceni kerámiát.
TOVÁBB ⇨

DEBRECENI MÉZESKALÁCSOSSÁG

A nagy múltú magyarországi mézeskalácsosságnak Debrecen az egyik jelentős központja. Kiváló minőségű és messze földön híres mézeskalácsot készítettek évszázadokon át és készítenek napjainkban is. A Debreceni Értéktár Bizottság 9/2014. (01.29.) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 8/2014. (03.14) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a debreceni mézeskalácsosságot.
TOVÁBB ⇨

DEBRECENI FARVILLÁS ÉS PÁROS BICSKA

A bicska olyan használati eszköz, ami különösen megbecsült, mindennapi társa volt a régebbi korok emberének, de ma is sokan használják, szeretik. Debrecenben 1674-ben alakult meg a Késcsináló Céh közel húsz mesterrel és 1873-ban már 33 késkészítő tevékenykedett a városban. A Debreceni Értéktár Bizottság (46/2014. (03.06.) sz. határozatával felvette a helyi értéktárba a debreceni farvillás és páros bicskát.
TOVÁBB ⇨

A TÍMÁRHÁZ- KÉZMŰVESEK HÁZA ALKOTÓGÁRDÁJÁNAK DEBRECENI KÉZMŰVES HAGYOMÁNYT ÁTÖRÖKÍTŐ MUNKÁJA

Debrecen egyetlen, helyszínen megőrzött ipartörténeti emléke az 1900-as évek elején épült Tímárház Kézművesek Háza, ami a Nagy Gál István utcán található. A Debreceni Értéktár Bizottság 45/2014. (03.06.) sz. határozatával a debreceni értéktárba felvette a Tímárház- Kézművesek Háza alkotógárdájának debreceni kézműves hagyományt átörökítő munkáját.
TOVÁBB ⇨