szaru és fafaragó Népi Iparművész
Debrecen
Tel.: 52/414-781  36-70 -556-1434
e-mail:szacsuto@gmail.com

A Gépipari Technikum elvégzése után, 1963-tól a csapágyiparban műszaki munkakörben dolgoztam 39 évig, nyugdíjazásomig egy munkahelyen.  A szabadidőmet viszont mindig törekedtem művészi alkotótevékenységgel eltölteni. Kezdetben a rajz és a szobrászat területén szakköri formában. Később a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Stúdió tagjaként nemes anyagokból- márvány, vörösréz rozsdamentes acélból- készült szobraimmal, már megyei és országos kiállításokon szerepeltem  sikerrel. Ennek egyik fokmérője, hogy 1972-től 1986-ig a megyei Őszi Tárlaton  minden évben voltak alkotásaim.
1986-ban műfaji váltás következett az életemben.  Áttértem a gyermekkori – Püspökladányi - élmények és a pásztorvilág már csak múzeumokban fellelhető tárgyi emlékeinek kutatására. Ezt természetesen követték a megvalósítás és újrateremtés próbái. Mivel már nem találkoztam élő alkotóval, szakkönyvekből és múzeumi raktárak - Déri múzeum - anyagainak megismerése segített az indulásban. Először a fafaragásban próbáltam ki magam. Tükrösöket, beretvatokokat, gyufatartókat készítettem, amiket a pásztorok a tarisznyájukban hordtak. Egyből a legnehezebb technikával kezdtem, a spanyolviasz berakásossal, somogyi stílusban. Példaképem Király Zsiga volt, aki talán a leghitelesebb ebben a műfajban.
Szándékom komolyságát jellemezte, hogy munkáimat egyből a Népi Iparművészeti zsűrihez küldtem bírálatra. A kezdés bíztató volt egy munkámat sem utasítottak el, sőt az Élő Népművészet kiállításon is bemutatták.
Dr. Béres András, a téma jeles kutatója egy helyi kiállításon biztatott, hogy próbáljam meg a pásztorművészet egy másik ágát a szarufaragást is,  ami szintén nagyon aprólékos és nagy precizitást igényel. Megfogadtam a tanácsát és sok szaru fűszertartót, ivótülköt és kürtöt zsűriztettem jellegzetes somogyi motívumokkal. Ennek köszönhetően egyben kaptam meg a fa és szarufaragó Népi Iparművész címet 1994-ben. Azóta is folyamatosan dolgozok, kutatom a magyar nyelvterületen fellelhető pásztorstílusokat. Legnagyobb segítséget a Budapesti Néprajzi Múzeum nyújtott számomra. Nagy felfedezésem a Felső-Tiszavidéki motívumvilág.
 Tagja vagyok a Hajdú-Bihar megyei Népművészeti Egyesületnek 26-éve.
Az Élő Népművészet kiállításokon rendszeresen részt veszek, több díjat is kaptam. 2000 - ben  „Mesterremek”díjban részesültem.
 A faragó szakág legrangosabb fóruma az „id. Kapoli Antal pályázat”, ahol 2001-ben és 2004-ben III. díjas voltam,  2007-ben  pedig I .díjas lettem.  2013-ban Nagydíjban részesültem.
 A Magyar Kézműves Remek pályázaton 2012-ben kiemelt díjat kaptam.
Sok külföldi fesztiválon és kiállításon vettem részt: Párizs, Algír, Stuttgart, Frankfurt, Lublin, Késmárk, Gyergyószárhegy.   
2003-tól három évig tanítottam a díszítő fafaragást a Koós Károly Művészeti Szakközépiskolában.
 Rendszeresen tartok bemutatókat az Egyesületi rendezvényeken is.