Debrecenben és környékén kevés textíl alapon megőrződött, hagyományokon alapuló hímzést ismerünk. Annál gazdagabb a bőr- és posztó alapú viseleteken fennmaradt díszítmények köre, melyek a térségre jellemző, sajátos mintakincset hoztak létre. Mind a szűcs, mind a szűrös mesterség Debrecenben a legkorábban létrejött céhes mesterségek közé tartozott, debreceni műhelyeik az ország legjelentősebb központjaihoz tartoztak.
A szűcsök a XIX. század első évtizedeiben kezdték készíteni a debreceni női kisbundákat, melyeknek alapvetően három típusával találkozhatunk, az egyszínű zöld selyemmel hímzett debreceni, a többszínű selyemhímzésű hajdúsági (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog), és az egész Tiszántúlon elterjedt, un. kunsági típusú, fekete hímzésű kisbunda hímzésekkel.
A debreceni hímzett női kisbundák legkorábbi ábrázolásai a Déri Múzeumban fellelhető, népies vízfestményeken jelennek meg.
A debreceni, sajátos, ujj nélküli, pelerin szabású formáját nagy valószínűséggel a férfiak hosszú, ugyancsak birkabőrből készült subáitól (nagybundáiktól) kapta, de hatással lehettek rá a XVI-XVII. századi úri viselet köpenyei, pelerinjei, diáktógái is. A rackajuh gyapjából készült kisbundát a szűcsmesterek öt részből szabták ki, széles, nyakkörüli perzsagallérjához és a bundát tenyérnyi szélességben körbekeretező prémhez az alapanyagot Erdélyből szerezték be. Az egyes bőrdarabok összevarrásánál - mintegy takarásképpen - a kisbundákra pirosra színezett un. irhacsíkok kerültek, melyek a kisbundák díszítését szolgálták. A kisbunda igazi díszítményét azonban azok a hímzések adják, melyek a bunda elejére, válltányérjára, háta közepére kerültek, mértéktartó és elegáns elosztásban. A mintákat maguk a szűcsmesterek rajzolták, majd varrták fel a bőr darabokra még az összedolgozás előtt, de az utóbbi munkában gyakran hímző asszonyok voltak segítségükre.
A debreceni kisbundák hímzés díszítménye motívumrendszerében, és mintaszerkesztésében egy archaikusabb hímzéstípust képvisel. A növényi ornamensekből építkező, virágtőben összerendezett minták szimmetrikus elrendezésűek, díszítőmotívumaiban pedig igen korai, reneszánsz elemeket őriznek. A hímzés egyes elemei szoros rokonságot mutatnak a szűrhímzés díszítésével, a hosszasan elnyújtott, lantformájú tulipánok, kunkorgók, makkok, pávaszemek mind fellelhetők a szűrhímzésben is. A mintákat ritka lapos öltéssel, sodrott zöld selyemfonállal varrják ki úgy, hogy a díszítmények egy különleges, szálkás minta hatását keltik. Az egyszínű zöld díszítményt a motívumok közepébe helyezett piros, vagy bordó árnyalatú pettyek élénkítik.
Ez a díszítmény ilyen formában csak a debreceni kisbundákról ismeretes, ezáltal egyedi díszítménynek tekinthető. Fennmaradásában és továbbéltetésében debreceni hímző asszonyoknak van elévülhetetlen érdeme. A Déri Múzeumban őrzött eredeti darabok tanulmányozásával és a megjelent szakirodalmak segítségével alaposan megismerték a debreceni kisbunda jellegzetességeit, s ezekből kiindulva, ezek alapján készítik el lakástextíliákra és viseletekre tervezett mintáikat.

A Debreceni Értéktár Bizottság 43/2014. (01.29) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 22/2014. (VI. 18.) MÉBH sz. határozatával a megyei értéktárba vette fel a debreceni női kisbunda hímzésmintáját.  
Hajdú-Bihar megye hímzéshagyományának jellegzetes és sajátos arculatát őrzik a női kisbundákon fennmaradt hímzésminták. A női kisbunda hímzéseknek három típusával találkozhatunk, az egyszínű, zöld selyemmel hímzett debreceni, a többszínű, selyemhímzésű hajdúsági (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog) és az egész Tiszántúlon elterjedt, un. kunsági típusú, fekete hímzésű kisbunda hímzésekkel.
A debreceni női kisbunda viselése – hasonlóan a hajdúsági és kunsági típusú kisbundákkal -  a XIX. század első évtizedeiben jelent meg, erről tanúskodnak azok a Déri Múzeumban fellehető, népies vízfestmények, melyek egyben a debreceni hímzett női kisbundák legkorábbi ábrázolásai. Virágkorát a XIX. század második felében élte, az 1900-as évek  első évtizedeiben még viselték azokat. A 85-90 cm. hosszú, barnára színezett, újj nélküli, pelerin szabású női kisbunda ünneplő viselet volt, gyakran jegyajándékba is kapták azokat.
A rackajuh gyapjából készült kisbundát a szűcsmesterek öt részből szabták ki, széles, nyakkörüli perzsagallérjához és a bundát tenyérnyi szélességben körbekeretező prémhez az alapanyagot Erdélyből szerezték be. Az egyes bőrdarabok összevarrásánál - mintegy takarás- képpen - a kisbundákra pirosra színezett un. irhacsíkok kerültek, melyek - különösen hímezve - már a kisbundák díszítését is szolgálták. A kisbunda  igazi díszítményét azonban azok a hímzések adják, melyek a bunda elejére, válltányérjára, háta közepére kerültek mértéktartó és elegáns elosztásban, a mindenkorí díszítendő helyhez tökéletesen igazodva. A mintákat maguk a szűcsmesterek rajzolták, majd varrták fel a bőr darabokra még az összedolgozás előtt, de az utóbbi munkában gyakran hímző asszonyok voltak segítségükre.
A debreceni kisbundák hímzés díszítménye  - összehasonlítva a többi kisbunda hímzéssel -  mind motívumrendszerében, mind mintaszerkesztésében egy archaikusabb  hímzéstípust képvisel. A növényi ornamensekből építkező, virágtőben összerendezett minták szimmetrikus elrendezésűek, díszítőmotívumaiban pedig igen korai, reneszánsz elemeket őrzött meg. A hímzés egyes elemei szoros rokonságot mutatnak a szűrhímzés díszítésével, a hosszasan elnyújtott, lantformájú tulipánok, kunkorgók, makkok, pávaszemek mind fellelhetők a szűrhímzésben is, nagy valószínűséggel a szűcsmintákból vették át azokat.
A mintákat ritka lapos öltéssel, sodrott zöld selyemfonállal varrják ki úgy, hogy a  díszítmények  egy különleges, szálkás minta hatását keltik. Az egyszín, zöld díszítményt a motívumok közepébe helyezett piros, vagy bordó árnyalatú pettyek élénkítik. Ez a díszítmény ilyen formában csak a debreceni kisbundákról ismeretes, ezáltal egyedi díszítménynek tekinthető. Fennmaradásában és továbbéltetésében mindenekelőtt a debreceni hímző asszonyoknak (Bujdosó Sándorné, Molnár Tiborné) van elévülhetetlen érdeme. A Déri Múzeumban őrzött eredeti darabok tanulmányozásával és megjelent szakirodalmak segítségével tüzetesen megismerték a debreceni kisbunda jellegzetességeit, s ezekből kiindulva, ezek alapján készítik el lakástextíliákra és viseletekre tervezett mintáikat. Tervezéseik és kivitelezéseik az országos textilpályázatokon már több elismerést hozott számukra (2002. Békéscsaba).
Hajdú-Bihar megyében és Debrecenben kevés olyan karakteres hímzés maradt ránk, mint a debreceni női kisbunda hímzése. Egyedisége, archaikus volta indokolttá teszi a helyi értéktárban való szerepeltetését. Mintakincse kiválóan alkalmazható korszerű, ma is jól használható lakástextíliák és viseletek díszítményéként, s mindenképpen fontos lenne annak bőr alapon való korszerű továbbéltetése is, amire eddig kevésbé láttunk példákat.  
Debrecen, 2014. április 4.                                                                                                                                                                                                                                            
                                                                                                 Dr. V. Szathmári Ibolya    
                                                                                                           néprajzkutató


SZAKIRODALOM
Dorogi Márton: A kunsági kisbunda, Szolnok, 1962.
Dorogi Márton: A juhbőr népi kikészítése és  felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban. Budapest, 1956. Ethn. LXVII. 301-319.
V. Szathmári Ibolya: A Debreceni és hajdúsági (színes hímzésű) női kisbundák. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981. Debrecen, 1983. Szerk.: Dankó Imre, 311-351.
V. Szathmári Ibolya: Szőttesek, vászon-, szűr- és szűcshímzések és Az öltözködés és a viselet In: Népművészeti örökségünk, Hajdú-Bihar megye népművészete, Európa kiadó, Budapest, 1989. Sorozatszerkesztő:Hofer Tamás, Szerk.:Gazda László és Varga Gyula. 264-320. 320-362.

FORRÁSOK
http://www.studiolum.com/nm/hu/szabokalmanne.htm
http://web.axelero.hu/geli1/glk/glkRip/RipHunszinek.htm
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/magyar-neprajz-magyar/ch21s05.html
http://www.nepzene2.eoldal.hu/fenykepek/nepviselet/nepviseletek
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-neprajzi-lexikon/ch07.html
http://www.hotdog.hu/hagyomanyok/regi-mestersegek/szucsok


⇦ VISSZA