NÉPI KÉZMŰVES ÉRTÉKTÁR

KÉZMŰVESEK

ALKOTÓKÖRÖK

PÁLYÁZATOK

TÁBOROK

KÉPZÉSEK

KIADVÁNYOK

KÉPTÁR

HASZNOS OLDALAK

DEBRECENI NÉPI KÉZMŰVES ÉRTÉKTÁR HAJDÚ-BIHAR MEGYEI NÉPI KÉZMŰVES ÉRTÉKTÁR
NÉPI KÉZMŰVES ÉRTÉKEK - ÉRTÉKTÁRAK
A Kézműves Alapítvány weblapja a népi kézműves értékeink megismertetését, a hagyományos mesterségek iránti érdeklődés felkeltését szolgálja és segíti ezen értékek átörökítését.
Alábbiakban külön-külön mutatjuk be a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei értéktárakba már felvett népi kézműves értékeket és hasznos információkat nyújtunk a települések értékfeltáró munkájához is.
TOVÁBB ⇨
A NÁDUDVARI FAZEKAS DINASZTIA ÁLTAL KÉSZÍTETT FEKETEKERÁMIA
A nádudvari fazekasságról már 1714-ből  is található írásos adat. Ekkor említik először a nevében és mesterségében is egyaránt fazekas Fazekas családot. Ettől kezdve folyamatosan öröklődik apáról fiúra e mesterség mind a mai napig. A Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 1/2014. (03.04) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a nádudvari fazekas dinasztia által készített fekete kerámiát.
TOVÁBB ⇨
DEBRECENI CIFRASZŰR
A szűr a magyar ember, de különösen a pásztorok legősibb, igen csínos, felső ruhája volt. A szűr alapanyagát, a posztót a csapók, szabását, varrását pedig a szűrszabók végezték. A csapómesterség központja, már a XIV. században Debrecen volt. A Debreceni Értéktár Bizottság 11/2014. (01.29.) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 10/2014. (03.04.) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a debreceni cifraszűrt.
TOVÁBB ⇨
A MIHALKÓ-FÉLE HORTOBÁGYI PÁSZTORKALAP (BALMAZÚJVÁROS)
A Mihalkó család generációk során örökítette tovább a hagyományos kalapos mesterséget.
Mihalkó Gyula édesapja és nagyapja is kalapkészítéssel foglalkozott.
A Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 3/2014. (03.04.) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a Mihalkó-féle, Balmazújvároson készített hortobágyi pásztorkalapot.
TOVÁBB ⇨
DERECSKEI RÁTÉTES SZŰR ÉS SZŰRRÁTÉTES
A derecskei szűrrátét legfőbb jellegzetessége az, hogy a mesterek a díszítendő felület minden apró részletét ékszerszerű művességgel igyekeztek kidolgozni, a legkisebb helyet is megtöltötték cakkosra vagdalt mintával úgy, hogy azok szabályos kompozíciós rendet alkottak. Legkedveltebb motívumuk a csipkézett szélű szegfű. A Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 16/2014. (VI. 18.) MÉBH sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a derecskei rátétes szűrt és szűrrátétest.
TOVÁBB ⇨
SZALMAFONÁS HAJDÚNÁNÁSON
Hajdúnánást régen az arany szalma városának is nevezték, hiszen évszázadok óta nagy hagyománya van itt a szalmafonásnak. A nánási szalmafonó mesterség mai jeles képviselője Reszeginé Nagy Mária népi iparművész, a Népművészet Mestere. 
A Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 4/2014. (03.04) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a hajdúnánási szalmafonást.
TOVÁBB ⇨
DEBRECENI GUBA
Egyike a legnagyobb múlttal és hírnévvel rendelkező kézműves mesterségeknek. Debrecenben az 1830-as években több mint 300 mester volt. A Debreceni Értéktár Bizottság 12/2014. (01.29.)sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 11/2014. (03.04.)sz. határozatával a megyei értéktárba vette fel a debreceni gubát.
TOVÁBB ⇨
DEBRECENI GYÖNGYÖS-BOGLÁROS PÁRTA
A párta a magyar női viseletek legékesebb, kifejezetten díszítő funkciót ellátó fejfedője. A debreceni gyöngyös-bogáros párta szépségével, különlegességével kiemelkedett az Alföldön hordott párták közül.
A Debreceni Értéktár Bizottság 13/2014. (01.29.) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 9/2014. (03.04.) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a debreceni gyöngyös-bogláros pártát.
TOVÁBB ⇨
DEBRECENI CSIKÓBŐRÖS KULACS
A csikóbőrös kulacskészítés Debrecenben már több száz éves múltra tekint vissza.A debreceni csikóbőrös kulacs elkészítése különleges szakmai ismereteket igényel. 
A Debreceni Értéktár Bizottság 52/2014. (03.06) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 11/2014. (06.18.) sz. határozatával a megyei értéktárba vette fel a csikóbőrös kulacsot.
TOVÁBB ⇨
DEBRECENI KERÁMIA
Debrecent, a Kárpát-medence egyik jelentős fazekas központjaként tartják számon, melynek évszázadokon át stílusmeghatározó szerepe volt. A debreceni fazekasság az ún. közép-tiszai stíluscsoportba tartozik.
 A Debreceni Értéktár Bizottság 13/2014. (01.29.) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 6/2014. (03.04.) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a debreceni kerámiát.
TOVÁBB ⇨
DEBRECENI MÉZESKALÁCSOSSÁG
A nagy múltú magyarországi mézeskalácsosságnak Debrecen az egyik jelentős központja. Kiváló minőségű és messze földön híres mézeskalácsot készítettek évszázadokon át és  készítenek napjainkban is. A Debreceni Értéktár Bizottság 9/2014. (01.29.) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 8/2014. (03.14) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a debreceni mézeskalácsosságot.
TOVÁBB ⇨
KOMÁDI HÍMZÉS
Fekete Erzsébet tanárnőnek köszönhető a komádi hímzések megmentése, felkutatása. Az ő családjában őrződött meg az a vászonlepedő, mely valószínűleg az 1870-es években készülhetett és azzal a rusztikus és archaikus hímzéssel volt kihímezve, mely komádi vászonhímzésként vált országosan is ismertté.
A Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 5/2014. (03.04.) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a komádi hímzést.
TOVÁBB ⇨

NÉPI KÉZMŰVES ÉRTÉKTÁR

TÍMÁRHÁZ - KÉZMŰVESEK HÁZA

ORSZÁGOS IFJÚSÁGI NÉPI KÉZMŰVES PÁLYÁZAT

KÉZMŰVES SZAKMAI TÁR

MÍVES GYŰJTEMÉNY

KURATÓRIUM

IMPRESSZUM